Forrás: SG.hu

A 2000 és 2003 közötti úgynevezett New Economy válság idején egy fiatal
nőt is kirúgtak a Szilicíum-völgyben. Akkor még senki sem sejthette,
hogy néhány esztendő múlva sikeresen tér vissza az IT-világba.
Mitchell Baker nem kesergett túlzottan, hanem hazament és a régi
ötletein kezdett el dolgozni. Ezek egyikéből jött létre később a
Mozilla Alapítvány. A szervezet által kifejlesztett Firefox egyre
sikeresebb. Ugyan a sebességet tekintve megelőzi a Chrome, de egyre
több hivatalban térnek át a szoftverre vagy ajánlják a használatát.
Baker számára nem volt idegen a böngészők világa, hiszen az 1990-es
években fiatal ügyvédként a Netscape cégnél dolgozott.

"Már fiatalon megfertőződtem az internet vírusával, mert én ezt a
jelenséget csak így hívom. Állandóan sci-fi könyveket olvastam, voltak
köztük orosz művek rosszul lefordított kiadásai is. Sok kiadványban
olyan extrém módon hálózatba kötött társadalmakról volt szó, ahol az
információ szabadon áramolhatott. Éppúgy, mint ma a világhálón. Olyan
ez, mint amikor valakinek maláriája van, semmit sem tehet ellene" - szögezte le a szakember.




A Netscape akkor élte a fénykorát, a World Wide Web úttörőinek egyike
volt. Évek múlva azonban szembekerült a Microsofttal és annak
vezetőjével. Bill Gates felismerte, hogy cége nem zárhatja ki az
életéből az internetet, ezért úgy döntött, hogy egy hasonló programot
fejleszt ki, mint a Netscape. Kifejlesztették az Internet Explorert,
amit a Windows operációs rendszerekkel együtt jutott el a
felhasználókhoz, így nem csoda, hogy csak kevesen töltötték le a
Netscape-et. Az európai és az amerikai versenyügyi hatóságok csak
lassan reagáltak az új helyzetre és mire eszméltek, a Netscape
gyakorlatilag eltűnt a piacról.

A cég öröksége azonban megmaradt, köszönhetően egy egyszerű, de
nagyszerű lépésnek. A Netscape vezetői úgy döntöttek, hogy a szoftver
forráskódját mindenki számára elérhetővé és módosíthatóvá teszik. Így
alakult ki a Mozilla és a program élére Mitchell Baker került. "Kell,
hogy legyenek olyan dolgok is az interneten, amik nem csak az üzletről
szólnak" - jegyezte meg az alapítvány vezetője és ez a mondat
tökéletesen tükrözi a szervezet szemléletét.

A nyílt forráskód ötlet azonban már túl későn érkezett a Netscape
megmentéséhez, és Baker 2001-ben megkapta felmondólevelét. Azonban a
program emiatt nem állhatott le. A lakásában egy szobát rendezett be
központnak és onnan koordinálta a munkát. "Gyakran azt csinálom, amihez
senkinek sincs kedve. Egyszer egy hetet fordítottam egy olyan irányelv
kidolgozására, amelyben leírtam a kezelőfelület kiválasztásának
folyamatát" - emlékezett vissza Baker. 2003-ban hagyta ott végleg az
AOL-t, majd kis idő múlva megalapította a Mozilla Alapítványt és
megvásárolta az AOL-től a szükséges jogokat.

Bár minden jel arra mutatott, hogy reménytelen vállalkozásba fog,
hiszen tízből kilenc számítógépen az Internet Explorert használták, a
szakember nem adta fel. Mindig a tökéletességre törekedett, már
iskolásként is. Hosszú fejlesztések eredményeképpen megszületett a
Firefox, aminek az első végleges változata 2004-ben mutatkozott be. Az
alapelv megmaradt: a forráskód 40 százalékát önkéntesek fejlesztik, a
fennmaradó részt az alapítvány 250 munkatársa.

Hiába azonban a siker, komoly viharfelhők gyülekeznek a Mozilla feje
fölött. Jelenleg ugyanis a szervezet bevételeinek a 90 százalékát a
Google adja, azért, hogy az ő keresője legyen az előre beállított
startoldal. Megjelent azonban a Chrome és a vállalat a 2011 őszén
lejáró támogatását várhatóan nem hosszabbítja meg. "Alternatívákat
keresünk" - hangsúlyozta Mitchell Baker. Feladni biztosan nem fogja.

Forrás: SG.hu